Mit ígér a múlt?

Abstract

A rendszerváltozás 80-as évekbeli előzményeivel együtt a kollektív munkajogban is gyökeres átalakulást hozott. Ezek az eredmények azóta folyamatosan erodálódnak. A társadalom nagyfokú passzivitással követi ezt a folyamatot, és a munkavállalók támogatása nélkül az érdekképviseleti szervek tiltakozása is hatástalan. Ahogyan harmóniában áll – a korábban született jogintézmények karakterét kiforgatva – a szocializmus kollektív munkajoga a politikai elvárásokkal, úgy válnak jelentős részt kihasználatlanná a munkajogi rendszerváltás folyományaként hatályba lépő munkaügyi kapcsolatok egyes szabályai. Sőt! A jogalkotó esetenként éppen a szolidaritás hiányára épít, a törvény erejénél fogva a háttérbe szorítva a kollektív munkajog szerepét. A szerző az 1945-től 1989-ig tartó időszak munkajogának áttekintésével igyekszik megtalálni a hiányzó szolidaritás gyökereit.